2006 szeptember.

Ez egy kicsit másabb történet mint a többi, aki szereti az állatokat, annak tetszeni fog.

Reggel kimentem, hogy behozzam a reklámújságokat a postaládából. Ahogy kimentem, megláttam a fa alatt, a ház előtt egy kis cirmos macskát. Nézett rám a nagy kék szemeivel és nyávogott. Nagyon pici volt még. Szóltam anyámnak. Anyám azt mondta, ne fogjam meg, mert lehet hogy itt van valahol az anyamacska, és ha érzi az emberszagot a kicsin, akkor elhagyja. Behoztam az újságokat, és bementem.

Anyámnak igaza volt. Másnap láttuk, hogy az anyamacska szoptatta a kismacskát, a szomszéd telkén, ahol senki nem lakott. Nagyon sovány volt, valószinűleg kidobta őt valaki a kölykeivel együtt.

Pár nappal késöbb, láttam az anyamacskát az úttesten. Döglötten. Elütötte egy autó szegényt. Aztán csak úgy áthajtottak rajta többen is, majd másnap valaki eltüntette a szétroncsolódott tetemet az útról. Szegény kiscica, gondoltam, mi lesz vele? Nagyon pici még, jön az ősz, a hideg, kajája se lesz. Meg fog fagyni. Kinéztem az ablakon, és láttam ahogy életvidáman játszott a kismacska egy falevélel. "Sok ember rosszkedvű, depressziós, szomorú, csak azért mert valami nem jön össze nekik. És itt van ez a macska, nincs hol laknia, nincs mit ennie, nincs már anyja sem, és mégis ilyen életvidáman kergeti a falevelet, ami majdnem nagyobb mint ő. Igaz hogy egy állat, de akkoris..." - gondoltam

Nem sokkal késöbb, leültem a TV elé (akkoriban még szoktam TV-t nézni), majd hallottam hogy anyám szólt nekem. Kimentem, és láttam hogy egy rongyot tart a kezében, amiben valami mozog. A kismacska volt az, rongyba bugyolálva. "A kutya pofájából szedtem ki" -mondta anyám. Az volt az egyetlen szerencséje hogy a kutya nem volt agresszív és nem harapott rá, inkább csak vitte magával és nyalogatta, különben nem élte volna túl. Megfogtam a macskát, akkora volt kb. mint a tenyerem. Adtam neki tejet, alig bírt inni, ezért egy fecskendőbe tettem tejet, és abból itattam a macskát, mint gyereket a cumisüvegből. Egy dobozba tettünk meleg vízzel töltött flakonokat és rongyokat, hogy meleg helye legyen a kis macskának a pincében. Eltelt pár nap, és már enni is tudott, és szépen megnőtt. Sajnos csak 2 évet élt, mert nem élte túl az egyik kölykezését.  De legalább nem az utcán pusztult éhen pici korban.